Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


RENÉ DESCARTES racionalizmusa és a KARTEZIANIZMUS

2008.06.19

René DESCARTES (1596-1649)

 

frans_hals_-_portret_van_rene_descartes.jpgA XVII. Század az egzakt tudományok felerősödésének az ideje (matematika, fizika, kémia, csillagászat). Descartes is meg volt arról győződve, csak a modern természettudományok képesek a természet és a világ titkának hiteles felismerésre.

Le Hay-ban született, La Felche-be a jezsuiták kollégiumában, vallásos szellemben nevelkedett. Jogi diplomát szerez. Úgy érzi, a gondviselés őt egészen nagy dolgokra teremtette. Nyugtalan lelke keresi a kalandot, kutatja az ismeretlent. Részt vett a 30 éves háborúban (1618-1448), 1619-ben Neuburgban kapja a nagy megvilágosodást (azért vagyok, mert gondolkodom). Megfordult Magyarországon is, Bethlen Gábor seregei ellen harcolva részt vett Érsekújvár ostrománál. Pár nappal később hátat fordít a katonai-életnek. Vallásos gyökerei magyarázzák, hogy 1623-ban elzarándokol, magán fogadalma szellemében Lorettóba, a Szent Szűzhöz.

 

 

 

Legjelentősebb művei:

 

Értekezés a módszerről (Értekezés az értelem helyes használatának és a tudományos igazságok kutatásának módszeréről).

Páli szent Vince és lazaristák, Eudes Szent János és az eudisták rendje, az irgalmas nővérek, a vizitációs rend vagy az iskolatestvérek kongregációja.

 

Ismeretelmélet

 

XVII. században a természettudományok dominánsan rendelkeztek.

1. szabály. Ne fogadjunk el semmit igaznak, még azt fel nem ismerjük minden előítélettől és mások ráhatástól függetlenül.

2. szabály. Osszuk fel világosan, analizálva   

3. szabály Végezzük megfontolásokat abból a célból, hogy a legegyszerűbb és a legvilágosabban felfogható, megérthető tárgyakból kiindulva apránként, lépésről lépésre haladva jussunk el a legbonyolultabbhoz. (induktív).

4. szabály Legyünk olyan alaposak és körültekintőek, hogy biztosak legyünk abban, semmit sem hagyhatunk ki.

Az érzékek által szerzett képzet a NAPOT igen kicsinynek mutatja, a csillagászati számításokból megismert NAP ellenben a Földnél többszörösen nagyobb. Az egyik ismeret a tapasztalaton alapul, a másik a velünk született fogalmakon. Az érzéki benyomás zavaros megbízhatatlan adatai nem hozzák létre a fogalmat, hanem csak alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a megfelelő fogalom tudatossá váljék bennük.

 

Descartes természetbölcselete

 

A világegyetemben a dolgoknak elsődleges és másodlagos érzetminőségek felelnek meg. Ezek az érzetminőségek csak mozgástünemények.

Az érzéki benyomás nem nyújthat biztos ismeretet, azokat mechanika (mozgás) és a geometria kiterjedés fogalmaival kell helyettesíteni.

A tér és a kiterjedés azonos, az egész fizikai világ egy végtelen kiterjedésű élettelen test, melynek részei alak és nagyság tekintetében különböznek. Ezek a testecske részek alkotják az érzékileg felfogható testeket. Isten elindította a mozgás mennyiségével a világot, s ez nem változik. Vonzás és taszítás révén egyetlen mechanikus mozgásban bontakozik a világ. Ezt a nézetét Descartes HARVEY-nak a vér keringő mozgásáról tett megfigyelésével vélte igazolni. A tudomány feladata többé nem a cél okok, hanem kizárólag a ható okok igazolása.

 

Descartes antropológiája

 

A lélek és a test komponensei között semmiféle lényeget nem feltételez. A lélek, mint gondolkodó szubsztancia nem életelv. Az emberi test finom, óra mű hőz hasonló gépszerű szerkezeti egység, melyet a vérből kiváló, finom lehelethez vagy tiszta lánghoz hasonló „életszellemek” mozgása hozza létre.

Az egész testben jelenlévő lélek voltaképpeni székhelye az agyban lévő tobozmirigy, e keresztül történik az életszellemek közvetítésével a test és a lélek egymásra hatása.

 

KARTEZIÁNIZMUS

 

BLAISE PASCAL (1623-1662)

 

Kiváló matematikus és fizikus, elragadó stílusíró lánglelkű keresztény bölcselő. Különösen a végtelenség fogalma foglalkozatja, s ennek átélése készteti filozofálásra. Descartes módszerét, az erkölcsi világ megértésére elégtelenek, találja. Az embernek Istennel, a személynek tartja az isteni kegyelem által. A teremtett világban a létezők három rendjét különböztetik meg.

1-0            Élettelen létezők, anyag

2-0            Élőlények, akik mozgás, szaporodás, táplálkozás révén konkrét fogalmakkal ruházható fel.

Az ember érzékei az első, értelme a második szférát ismerteti meg. A szeretetre csak a személyes hit által lehetséges eljutni.

A szív alogikus aktus, amelyben minőségek, értékek tárulnak fel. A értékeknek semmi közük nincs a létezéshez, minthogy azok nem létükben, hanem feladat mivoltukban (funkcionalitás), célkövetelmény alakjában jelenek meg a tudatban. Még nincsenek meg a születéskor, az egyénnek kell törekedni, hogy realistává váljanak. Mint az egyéniség, úgy az értékek is nem a van, hanem válik valamivé dinamizmusában, jön létre.

1654. nevember 23. éjjele a „tűz északája” Isten nem a bölcselők és a tudósok Istene. Isten Ábrahám, Izsák és Jákob Isten.     

       

 NICOLE MALEBRANCHE (1638-1715)

 

Az anyagnak, a testnek a fogalma sem jöhet az emberi tudatba magából a testből, ami kívül esik a szellemi szférán. Isten adta a testet is. Az emberek az anyagi dolgokat nem önmagukban (mag valóságukban) szemlélik, hanem úgy, ahogy Istenben léteznek, tehát fogalomként. Az emberi tudás tehát, nem a dolgoknak a világában, hanem az Istenben való látása.

Innen már csupán egy logikai művelet, és benne vagyunk a panteizmusban. Malebranche-t ettől visszatartotta mélyen katolikus hite, de Spinozánál már nem hiányzott ez a tekintélyi, fékező- erő. Malebranche még arra hajlott, hogy a világot helyezze el Istenben (panteizmus). Istent tegye mindenné a világ rovására, Spinoza lett az, aki Istent vonta le a világba, azonosnak véve őt a természettel.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.