Iskolai segédletek

Csillagászat

Geocentrikus világkép: Fölközpontú /Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki Kr.u. 100-178. Ő helyezte a földet a világegyetem központjába.

Heliocentrikus: Kopernikusz nevéhez fűződik 1473-1543. Ő felismerte hogy a föld a többi bolygóval együtt a napkorul kering.

Univerzum: Világegyetem

Galaxis: Tejútrendszer része

Tejútrendszer: 100 milliárd csillagból áll. Tejútrendszer átmérője 100000 fényév.

Naprendszer: A Naprendszer a Tejútrendszernek részeként, forgó csillagközi gázok és porfelhőkből jött létre.

Fényév: az a távolság, amelyet légüres térben 300000 km/s sebességgel haladó fény egy év alatt tesz meg.

Gravitáció: A földtömeg vonzása.

Nap: Gáz halmazállapotú csillag.

Csillag: Saját fénnyel nem rendelkezik csak az anya csillag fényét, verik vissza.

Bolygok: két típusa van belső, és külső bolygok. A belső bolygókhoz tartozik a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. A külső bolygókhoz tartozik a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

Hold: A bolygok körül keringő égi testek

Meteor: Kő vagy fémdarabokból áll. A föld légterébe érve nagy részük elég.

Üstökös: Kőzetekből és jégből tevődik össze. Részei: fej, nyak, csóva.

Geoid: A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük.

Horizont: látóhatár

Szökőév: A földi év kb. 365nap és ¼-nap. Ezt négyévente ki szokott egészülni 366 napra és ezt nevezzük szökőévnek.

Napéjegyenlőség: Amikor a napszakok és az éjszakák ideje megegyezik.

Napforduló: Amikor a nap a télből a nyárba vált át.

Térkép: A föld egy bizonyos területének síkbeli ábrázolása.

Méretarány: a térkép felbontását jelzi. A térkép méretarányát három csoportba lehet sorolni 1 Nagy méretarány, 2 közepes méretarány, mint pl.: a turista térképek, 3 Kis méretarány ilyen a földrajzi atlasz is.

Vonalas arány mérték: Ez a térkép jobb felső sarkában található. Fekete Fehér csíkkal jelzik és ennek a segítségével, lehet a térképen két településnek a távolságát meg határozni.

Szélességi kör: Északi sarkkor, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő, Déli sarkkor,

Hosszúsági kör: meridián, délkör.

Fokhálózat: A hosszúsági fokok az egyenlítőnél indulnak ki 0^o-180^o-ig terjed. Míg a szélességi kör, pedig 0^o-90^oig terjed.

Helyi idő: egy adott területnek a helyi ideje.

Zónaidő: Ebbe több ország is tartozik.

Magfúzió: A Nap energia termelését a hidrogén héliummal való, atommag-reakciójában lejátszódó átalakulása biztosítja.

Bolygok mozgása: A bolygok forgó mozgás, végeznek a nap körül.

Napfogyatkozás: a Hold eltakarja a Napot és az árnyéka rávetődik a földre ekkor beszélünk nap fogyatkozásról.

Holdfogyatkozás: Hold töltekör viszont a Föld vethet árnyékot a Holdra. Ez a holdfogyatkozás.

A holdfény szakasz: Amikor a holdsarlóból kezd duzzadni így éri el a telihold fázist, és utána, pedig a hold csökkeni, kezd, míg el nem éri a sarlóformát.         

A Föld forgásának a következménye: a napszakok váltakozása.

A keringés és következménye: A Nap körül keringésének a következménye az évszakok váltakozása.

Kőzetburok

Litoszféra: A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát.

Asztenoszféra: Ez a tartomány a lágy köpeny.

Óceánközépi hátság: Az óceánközépi hátság tengelyében hasadék húzódik, és a hasadékból kőzetolvadékok buggyannak a felszínre.

Magma: A kőzetolvadékot magmának nevezzük.

Láva: A föld felszínére ömlő kőzetolvadékot, pedig lávának nevezzük.

Pajzsvulkán: A gabbrós magmás feszítő gázokban szegény, ezért a szárazföldön felszínre kerülő bazalt láva hígan folyós. Így jöttek létre a Föld enyhe (kisebb mint 5^o-os) lejtőjű pajzsvulkán.

Rétegvulkán: Andezit kőzetekből tevődik össze.

Rétegvulkán felépítése: magma kamra, főkráter, vulkáni törmelék, láva, repedések.

Hipocetrum: Rengésfészek

Epicentrum: rengésközpont

Mercall-skála: a rengések hatásait veszik figyelembe. /1910-ben alkották meg ezt a fajta rendszert./

Richter-skála: szeizmográfok műszeres mérésein alapszik. A Richter-skálán a földrengés méretét (magnitúdióját) a rengéskor felszabaduló energia adja meg.

Redők fajtái: ferde, fekvő és takaróredők.

Árok, sasbérc, lépcsős vidék

Ásványok: Az ásványok a földkéreg egynemű, vagyis egyetlen kémiai képlettel leírható, szervetlen eredetű alkotórészei.

Kőzet fajtái: A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportba soroljuk:

Ø     Magmás kőzetek,

Ø     Üledékes kőzetek,

Ø     Átalakult metamorf kőzetek,   

Érc fajták: vasérc, mangán érc,

Energiahordozó fajták: Tőzeg széntartalma 60% fűtőértéke 6-8000KJ, Lignint széntartalma 60-65%, fűtőértéke 10-12000KJ, Barnakőszén széntartalma 65-75%fűtőértéke 13-18000KJ, Feketekőszén: 80-90%, fűtőértéke 24-30000KJ, Antracit: széntartalma, pedig 32-35000KJ. Energiahordozókhoz lehet sorolni a kőolajt és a földgázt is.

Külső erők fajtái: Idesoroljuk a szélt, a vizet és a jeget. Néhány évezrede új külső erő jelent meg a Földön az ember.

Karbon kor: Ezt az időszakot vegetációs időszaknak nevezzük, és ekkor képződtek a feketekőszén telepeknek nagy része.

Jurakor: A jurában viszont megkezdődött a Pangea feldarabolódása.

Ősmaradvány: fosszília

Pangea: Összföld

Ősmasszívum: Földnek mai legősibb kéregdarabjai, az egyes kontinensek magját alkotó Ősmasszívumok.

Röghegység: a régi lekopott hegységeket nevezzük röghegységeknek. Jellemző rájuk hogy alacsony magasságúak.

Lánchegység: ezeket más néven fiatal lánchegységeknek is nevezzük: Jellemző rájuk hogy több ezer méter magasságot is elérhetik.

Mélyföld: a tenger szint alatt elhelyezkedő földterületet mélyföldnek nevezzük.

Fennsík: a tenger szintnél valamivel magasabb területet nevezzük fennsíknak.                     

Geotermikus gradiens: A föld belseje felé haladva 100 méterenként 3^o –fokkal csökken a hőmérséklet.

Mágneses deklináció: mágneses elhajlás

Lemeztektonika: A lemeztektonika révén sikerült egységes magyarázatot adni a vulkánosság, a földrengések és a hegységképződés folyamataira is.

Vulkáni működés: 1, a levegőben meg nő a kéndioxid tartalma, 2, Megnő a víz PH értéke, 3, A vízben kén jelenik meg, 4, Erős földrengés következtében hamut, gázt és gázt lövell ki magából, 5, A vulkán működés utolsó fázisa, amikor a felszínre lávát lövell a magasba.

Vulkáni utóműködés: formálok: 200-900^oC-os, főleg vízgőzből álló kigőzölgések, amelyekhez különféle vegyületek (pl. NaCl, KCl ) társulnak.                  

Gejzír: Szökőforrás

Földrengés: A földrengéseket a szilárd kőzettestek, elmozdulása okozza.

Cunami: tengerrengés

Gyűrődés: Amikor két tektonikus lemez nagy erővel egymásnak ütköznek.

Vetődés: Amikor a két tektonikus lemez egymáson elcsúsznak.

Szénképződés: Tengeri állatók maradványainak a leülepedéséből származnak.

Aprózódás: Az aprózódás csak a kőzettömb méretében okoz változást.  

Jégkorszak: Ha a télen leeset hó mennyiség nyáron, nem tud el olvadni, vagyis a hőmérséklet nem emelkedik tartósan plusz celziusz fölé akkor jégkorszakról, beszélünk.  

Vízburok

Óceán: Az óceánok nagy kiterjedésű (több tízmillió km²), önálló medencével rendelkező víztömegek, közepes mélységük igen nagy (3900m), vizük sótartalma alig ingadozik (33-38%), medencéjükben önálló áramlási rendszer alakult ki. A Föld mai óceánjai: a csendes-, az Atlanti-, és az Indiai-óceán.

Peremtenger: Az óceánhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt elhatárol tengereket peremtengereknek, nevezzük.

Beltengerek: Az óceánokhoz csak keskeny tengerszorossal kapcsolódó, sok esetben önálló medencéjű, zárt tengereket beltengereknek nevezzük.

Szárazföldi talapzat: self

Apály-dagály: A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, és kétszer süllyed. Az emelkedést dagálynak, a süllyedést apálynak nevezzük.

Szökőár-vakár: Újholdkor és holdtöltekör a Nap és a Hold árkeltő ereje összegződik. Ilyenkor a közepes dagálymagasságnál nagyobb, ún. szökőár alakul ki.

Vihardagály: Az árapály jelenség azonban nemcsak haszonnal jár. A part felé fújó viharos szelek korbácsolta dagály ún. vihardagály súlyos pusztításokat okozhat.

Talajvíz: szintén a legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, de a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő vizet talajvíznek nevezzük.

Rétegvíz: két vízzáró réteg közrefogta vizet rétegvíznek, nevezzük.

Rés víz: A kőzetek hasadékaiban, repedéseiben elhelyezkedő vizet résvizeknek nevezzük.

Artézi víz: Alulról és felülről vízzáró rétegek között lévő rétegvíz hidrosztatikai nyomás alatt áll. A nyomás alatt állóvíz a földréteg átfúrása nyomán a felszínre emelkedhet, sőt törhet. Az így felszínre kerülő rétegvizet artézi víznek nevezzük.                    

Belvíz: A föld felszínén összegyűlt vizet belvíznek nevezzünk.  

Karsztvíz: A kőzetek repedéseiben, hasadékaiban elhelyezkedő résvizek közül a mészkő üregeiben található karsztvíz a legismertebb.

Dolina: töbör

Hévíz: A környezete évi középhőmérsékleténél melegebb forrásvizeket hévizeknek nevezzük.

Ásványvíz: A meghatározott oldott ásványi tartalmú forrásvizeket ásványvizeknek nevezzük.

Gyógyvíz: a gyógyhatású vizeket, pedig a gyógyvizek.

Vízgyűjtő terület: A föld felszínének azt a részét, amelyről egy adott vízfolyás összegyűjti vízgyűjtő területeknek, nevezzük.

Vízválasztó: E terület peremének legmagasabb pontjait összekötve jelölhetjük ki a vízválasztót.

Vízállás: A vízállás a folyó vízszintmagasságát jelenti. A vízállás alapján megkülönböztetünk kisvízi (hidrológiai kiadványban használatos jele: KV), középvizet (KÖV) és a nagyvizet (NV). A medréből kilépő nagyvíz, pedig az árvíz.

Vízhozam: A vízhozam a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyiségét jelenti. Értékét általában m³/s-ban adják meg. A vízhozam nagysága tehát a vízfolyás sebességétől is függ.

Vízjárás: A vízhozam általában egy évre kivetített átlagos, szabályos ingadozása a vízjárás.

Tó: A tavak minden oldalról zárt mélyedését kitöltő, nyílt vízfelületű állóvizek.

Fertő: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet.

Mocsár: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut.

Láp: alig marad vissza nyílt vízfelület.

Sodorvonal: A centrifugális erő hatására a leggyorsabban haladó víztömeg vonala a sodorvonal.

Meander: Meanderes folyó ókori görög neve alapján (Meanderosz) meandernek nevezzük.  

Hóhatár: A tartós hóhatár értéke a földrajzi szélességgel változik. Erről akkor beszélünk, ha a magas hegycsúcskőn, nyáron is megmarad a hó.

Csonthó-firn: A frissen hullott hórétegek hézagait levegő tölti ki A felhalmozódó hótömegből a fagyás olvadás gyakori ismétlődése, az újabb hórétegek nyomása a levegőt fokozatosan kisajtolja. Így jön létre az egyre nagyobb szemcséjű csonthó, a firn, ebből, pedig további tömörödéssel a jég.

Gleccser: A magashegység völgyeit, kitöltő jégtömeget gleccsernek nevezzük.

Jégtakaró: A síkságon terpeszkedő jégmezőt jégtakarónak nevezzük.

Moréna: A gleccser által szállított és felhalmozott törmeléket morénáknak nevezzük.

Hullámzás: Maguk a hullámok tehát nem mozognak, a kiemelkedő hullámhegy besüllyedő hullámvölggyé huppan vissza.

Tengeráramlás: Tengeráramlásnak a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgását nevezzük.

Tengerjárás = árapály jelenség: A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, és kétszer süllyed. Az emelkedést dagálynak, süllyedést apálynak, a szintingadozást, pedig tengerjárásnak vagy árapálynak nevezzük.

Centrifugális erő: A Hold felé néző oldalon a dagályt a Hold közvetlen vonzóereje, az átellenes oldalon, pedig a közös tömegközéppont körüli keringéséből fakadó centrifugális erő kelti.

Karsztosodás: A karsztosodás folyamatában tehát a talajréteg vastagsága, élővilága meghatározó szerepet játszik.

Folyók felszín formálása: A folyók felszíni formálásához tartozik a pusztító munkát, végez, pl. hegységeket koptatja, és a folyó szokót, építő munkát is végezni pl. síkságoknál.

Földrajzi Övezetesség:

Esőerdő: a Föld fajokban leggazdagabb társulása

Vörös föld: terra rossa

Szavanna: A átmeneti öv természetes növénytakarója, a szavanna.

Sivatag. A térítői övben helyezkedik el. Jellemző a sivatagokra a nagy hő ingás ami azt jelenti hogy a nappal nagyon meleg akár 60^oC-is lehet éjszaka pedig -5^oC is lehet. Friss vizet csak az oázisokban lehet találni.

Tundra: A hideg övezethez tartozik. Természetes növényzete a főként mohákból és zuzmókból áll.

Humusz: tápanyagokban gazdag talaj. A földfelszín legfelső részén található.              

Esőirtás: Ez a felelős a Földnek a melegedésért, mert nincs elég erdő, ahhoz hogy tisztítsa a levegőt a káros anyagoktól.

El sivatagosodás: Ha egy adott területen évtizedekig nem esik kellő mennyiségű csapadék akkor azon a terület, elkezdődik az el sivatagosodás.

Általános gazdaságföldrajz

Bruttó hazai termék (GDP)

Bruttó Nemzetközi termék (GNP)

Gazdasági szektorok:

Primer szektor: Mezőgazdaság: élelmiszereket és ipari nyersanyagokat termel. Ide tartozik a növénytermesztés, az állattenyésztés az erdő és a vadgazdálkodás, valamint a halászat is.

Szekunder szektor: Ipar: kitermeli és feldolgozza a nyersanyagokat és a félkész termékeket. Ebbe az ágba soroljuk továbbá a villamos energia előállítását. Minél fejeltebb egy ipar, annál magasabb fokon dolgozza fel a termékeket és építi termékeibe a szaktudást, a hozzáértést.

Tricer szektor: szolgáltatás: az előzőekkel szemben nem termel anyagi javakat. Az egyének és a közösségek szükségleteit biztosítják. Ide tarozik a közlekedés és a szállítás. A kereskedelem és a Vendéglátás. Nem anyagi jellegű szolgáltatáshoz soroljuk a következőket: tanulás, egészségügy, igazgatási, jogi, a szociális a pénzügyi és a kulturális lehetőségek nyújtása.

Kvanter szektor: gazdasági ág vagy más néven tudás ipar ide tartozik a kutatás és fejlesztés.

Piacgazdaság: Azokat a gazdasági rendszereket, amelyek legfőbb intézménye a piac piacgazdaságnak nevezzük.

Tőke: A tőke tág fogalom, hiszen tőkének nevezzünk minden olyan felhalmozott értéket, amely értéktöbblet szerzését teszi lehetővé a tulajdonos számára.

Centrum-periféria: A világgazdaság szerkezetének két ellentétes pólusa.

Globalizáció:Világméretűvé válás.

Vám: Importált árukra kiszabott adó.

Transznacionális vállalatoknak: nevezzük azokat a nemzetközi nagyvállalatokat, amelyek tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket sem egy-egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és a világpiacon értékesítik.

Integráció: Az integráció a gazdasági élet sok területén használatos fogalom, jelentése egyesülés, összefonódás.

Inláció: pénz romlás.

Deviza: A nemzetközi pénzforgalom fizetőeszközeinek gyűjtőneve.

Értékpapírok: Ezek olyan speciális okiratok, melyek birtokosai pénzbeli követeléssel léphetnek fel az értékpapír kibocsátójával szemben.

Valuta: Az idegen országok pénz nemeit valutának hívjuk.

Tőzsde: Ezen jegyzik az értékpapírokat és az árukat.

Népsűrűség: Egy adott területen élő lakosság száma.