Földrajz Érettségi
Csillagászat
Geocentrikus világkép: Fölközpontú /Ptolemaiosz nevéhez fűződik, aki Kr.u. 100-178. Ő helyezte a földet a világegyetem központjába.
Heliocentrikus: Kopernikusz nevéhez fűződik 1473-1543. Ő felismerte hogy a föld a többi bolygóval együtt a napkorul kering.
Univerzum: Világegyetem
Galaxis: Tejútrendszer része
Tejútrendszer: 100 milliárd csillagból áll. Tejútrendszer átmérője 100000 fényév.
Naprendszer: A Naprendszer a Tejútrendszernek részeként, forgó csillagközi gázok és porfelhőkből jött létre.
Fényév: az a távolság, amelyet légüres térben 300000 km/s sebességgel haladó fény egy év alatt tesz meg.
Gravitáció: A földtömeg vonzása.
Nap: Gáz halmazállapotú csillag.
Csillag: Saját fénnyel nem rendelkezik csak az anya csillag fényét, verik vissza.
Bolygok: két típusa van belső, és külső bolygok. A belső bolygókhoz tartozik a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. A külső bolygókhoz tartozik a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.
Hold: A bolygok körül keringő égi testek
Meteor: Kő vagy fémdarabokból áll. A föld légterébe érve nagy részük elég.
Üstökös: Kőzetekből és jégből tevődik össze. Részei: fej, nyak, csóva.
Geoid: A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára. Ezt a szintfelületet geoidnak nevezzük.
Horizont: látóhatár
Szökőév: A földi év kb. 365nap és ¼-nap. Ezt négyévente ki szokott egészülni 366 napra és ezt nevezzük szökőévnek.
Napéjegyenlőség: Amikor a napszakok és az éjszakák ideje megegyezik.
Napforduló: Amikor a nap a télből a nyárba vált át.
Térkép: A föld egy bizonyos területének síkbeli ábrázolása.
Méretarány: a térkép felbontását jelzi. A térkép méretarányát három csoportba lehet sorolni 1 Nagy méretarány, 2 közepes méretarány, mint pl.: a turista térképek, 3 Kis méretarány ilyen a földrajzi atlasz is.
Vonalas arány mérték: Ez a térkép jobb felső sarkában található. Fekete Fehér csíkkal jelzik és ennek a segítségével, lehet a térképen két településnek a távolságát meg határozni.
Szélességi kör: Északi sarkkor, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő, Déli sarkkor,
Hosszúsági kör: meridián, délkör.
Fokhálózat: A hosszúsági fokok az egyenlítőnél indulnak ki 0o-180o-ig terjed. Míg a szélességi kör, pedig 0o-90oig terjed.
Helyi idő: egy adott területnek a helyi ideje.
Zónaidő: Ebbe több ország is tartozik.
Magfúzió: A Nap energia termelését a hidrogén héliummal való, atommag-reakciójában lejátszódó átalakulása biztosítja.
Bolygok mozgása: A bolygok forgó mozgás, végeznek a nap körül.
Napfogyatkozás: a Hold eltakarja a Napot és az árnyéka rávetődik a földre ekkor beszélünk nap fogyatkozásról.
Holdfogyatkozás: Hold töltekör viszont a Föld vethet árnyékot a Holdra. Ez a holdfogyatkozás.
A holdfény szakasz: Amikor a holdsarlóból kezd duzzadni így éri el a telihold fázist, és utána, pedig a hold csökkeni, kezd, míg el nem éri a sarlóformát.
A Föld forgásának a következménye: a napszakok váltakozása.
A keringés és következménye: A Nap körül keringésének a következménye az évszakok váltakozása.
Kőzetburok
Litoszféra: A földkéreg és a földköpeny legfelső szilárd része együtt alkotja a kőzetburkot, a litoszférát.
Asztenoszféra: Ez a tartomány a lágy köpeny.
Óceánközépi hátság: Az óceánközépi hátság tengelyében hasadék húzódik, és a hasadékból kőzetolvadékok buggyannak a felszínre.
Magma: A kőzetolvadékot magmának nevezzük.
Láva: A föld felszínére ömlő kőzetolvadékot, pedig lávának nevezzük.
Pajzsvulkán: A gabbrós magmás feszítő gázokban szegény, ezért a szárazföldön felszínre kerülő bazalt láva hígan folyós. Így jöttek létre a Föld enyhe (kisebb mint 5o-os) lejtőjű pajzsvulkán.
Rétegvulkán: Andezit kőzetekből tevődik össze.
Rétegvulkán felépítése: magma kamra, főkráter, vulkáni törmelék, láva, repedések.
Hipocetrum: Rengésfészek
Epicentrum: rengésközpont
Mercall-skála: a rengések hatásait veszik figyelembe. /1910-ben alkották meg ezt a fajta rendszert./
Richter-skála: szeizmográfok műszeres mérésein alapszik. A Richter-skálán a földrengés méretét (magnitúdióját) a rengéskor felszabaduló energia adja meg.
Redők fajtái: ferde, fekvő és takaróredők.
Árok, sasbérc, lépcsős vidék
Ásványok: Az ásványok a földkéreg egynemű, vagyis egyetlen kémiai képlettel leírható, szervetlen eredetű alkotórészei.
Kőzet fajtái: A kőzetek keletkezésük szerint három nagy csoportba soroljuk:
Ø Magmás kőzetek,
Ø Üledékes kőzetek,
Ø Átalakult metamorf kőzetek,
Érc fajták: vasérc, mangán érc,
Energiahordozó fajták: Tőzeg széntartalma 60% fűtőértéke 6-8000KJ, Lignint széntartalma 60-65%, fűtőértéke 10-12000KJ, Barnakőszén széntartalma 65-75%fűtőértéke 13-18000KJ, Feketekőszén: 80-90%, fűtőértéke 24-30000KJ, Antracit: széntartalma, pedig 32-35000KJ. Energiahordozókhoz lehet sorolni a kőolajt és a földgázt is.
Külső erők fajtái: Idesoroljuk a szélt, a vizet és a jeget. Néhány évezrede új külső erő jelent meg a Földön az ember.
Karbon kor: Ezt az időszakot vegetációs időszaknak nevezzük, és ekkor képződtek a feketekőszén telepeknek nagy része.
Jurakor: A jurában viszont megkezdődött a Pangea feldarabolódása.
Ősmaradvány: fosszília
Pangea: Összföld
Ősmasszívum: Földnek mai legősibb kéregdarabjai, az egyes kontinensek magját alkotó Ősmasszívumok.
Röghegység: a régi lekopott hegységeket nevezzük röghegységeknek. Jellemző rájuk hogy alacsony magasságúak.
Lánchegység: ezeket más néven fiatal lánchegységeknek is nevezzük: Jellemző rájuk hogy több ezer méter magasságot is elérhetik.
Mélyföld: a tenger szint alatt elhelyezkedő földterületet mélyföldnek nevezzük.
Fennsík: a tenger szintnél valamivel magasabb területet nevezzük fennsíknak.
Geotermikus gradiens: A föld belseje felé haladva 100 méterenként 3o –fokkal csökken a hőmérséklet.
Mágneses deklináció: mágneses elhajlás
Lemeztektonika: A lemeztektonika révén sikerült egységes magyarázatot adni a vulkánosság, a földrengések és a hegységképződés folyamataira is.
Vulkáni működés: 1, a levegőben meg nő a kéndioxid tartalma, 2, Megnő a víz PH értéke, 3, A vízben kén jelenik meg, 4, Erős földrengés következtében hamut, gázt és gázt lövell ki magából, 5, A vulkán működés utolsó fázisa, amikor a felszínre lávát lövell a magasba.
Vulkáni utóműködés: formálok: 200-900oC-os, főleg vízgőzből álló kigőzölgések, amelyekhez különféle vegyületek (pl. NaCl, KCl ) társulnak.
Gejzír: Szökőforrás
Földrengés: A földrengéseket a szilárd kőzettestek, elmozdulása okozza.
Cunami: tengerrengés
Gyűrődés: Amikor két tektonikus lemez nagy erővel egymásnak ütköznek.
Vetődés: Amikor a két tektonikus lemez egymáson elcsúsznak.
Szénképződés: Tengeri állatók maradványainak a leülepedéséből származnak.
Aprózódás: Az aprózódás csak a kőzettömb méretében okoz változást.
Jégkorszak: Ha a télen leeset hó mennyiség nyáron, nem tud el olvadni, vagyis a hőmérséklet nem emelkedik tartósan plusz celziusz fölé akkor jégkorszakról, beszélünk.
Vízburok
Óceán: Az óceánok nagy kiterjedésű (több tízmillió km2), önálló medencével rendelkező víztömegek, közepes mélységük igen nagy (3900m), vizük sótartalma alig ingadozik (33-38%), medencéjükben önálló áramlási rendszer alakult ki. A Föld mai óceánjai: a csendes-, az Atlanti-, és az Indiai-óceán.
Peremtenger: Az óceánhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt elhatárol tengereket peremtengereknek, nevezzük.
Beltengerek: Az óceánokhoz csak keskeny tengerszorossal kapcsolódó, sok esetben önálló medencéjű, zárt tengereket beltengereknek nevezzük.
Szárazföldi talapzat: self
Apály-dagály: A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, és kétszer süllyed. Az emelkedést dagálynak, a süllyedést apálynak nevezzük.
Szökőár-vakár: Újholdkor és holdtöltekör a Nap és a Hold árkeltő ereje összegződik. Ilyenkor a közepes dagálymagasságnál nagyobb, ún. szökőár alakul ki.
Vihardagály: Az árapály jelenség azonban nemcsak haszonnal jár. A part felé fújó viharos szelek korbácsolta dagály ún. vihardagály súlyos pusztításokat okozhat.
Talajvíz: szintén a legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő, de a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő vizet talajvíznek nevezzük.
Rétegvíz: két vízzáró réteg közrefogta vizet rétegvíznek, nevezzük.
Rés víz: A kőzetek hasadékaiban, repedéseiben elhelyezkedő vizet résvizeknek nevezzük.
Artézi víz: Alulról és felülről vízzáró rétegek között lévő rétegvíz hidrosztatikai nyomás alatt áll. A nyomás alatt állóvíz a földréteg átfúrása nyomán a felszínre emelkedhet, sőt törhet. Az így felszínre kerülő rétegvizet artézi víznek nevezzük.
Belvíz: A föld felszínén összegyűlt vizet belvíznek nevezzünk.
Karsztvíz: A kőzetek repedéseiben, hasadékaiban elhelyezkedő résvizek közül a mészkő üregeiben található karsztvíz a legismertebb.
Dolina: töbör
Hévíz: A környezete évi középhőmérsékleténél melegebb forrásvizeket hévizeknek nevezzük.
Ásványvíz: A meghatározott oldott ásványi tartalmú forrásvizeket ásványvizeknek nevezzük.
Gyógyvíz: a gyógyhatású vizeket, pedig a gyógyvizek.
Vízgyűjtő terület: A föld felszínének azt a részét, amelyről egy adott vízfolyás összegyűjti vízgyűjtő területeknek, nevezzük.
Vízválasztó: E terület peremének legmagasabb pontjait összekötve jelölhetjük ki a vízválasztót.
Vízállás: A vízállás a folyó vízszintmagasságát jelenti. A vízállás alapján megkülönböztetünk kisvízi (hidrológiai kiadványban használatos jele: KV), középvizet (KÖV) és a nagyvizet (NV). A medréből kilépő nagyvíz, pedig az árvíz.
Vízhozam: A vízhozam a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyiségét jelenti. Értékét általában m3/s-ban adják meg. A vízhozam nagysága tehát a vízfolyás sebességétől is függ.
Vízjárás: A vízhozam általában egy évre kivetített átlagos, szabályos ingadozása a vízjárás.
Tó: A tavak minden oldalról zárt mélyedését kitöltő, nyílt vízfelületű állóvizek.
Fertő: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet.
Mocsár: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut.
Láp: alig marad vissza nyílt vízfelület.
Sodorvonal: A centrifugális erő hatására a leggyorsabban haladó víztömeg vonala a sodorvonal.
Meander: Meanderes folyó ókori görög neve alapján (Meanderosz) meandernek nevezzük.
Hóhatár: A tartós hóhatár értéke a földrajzi szélességgel változik. Erről akkor beszélünk, ha a magas hegycsúcskőn, nyáron is megmarad a hó.
Csonthó-firn: A frissen hullott hórétegek hézagait levegő tölti ki A felhalmozódó hótömegből a fagyás olvadás gyakori ismétlődése, az újabb hórétegek nyomása a levegőt fokozatosan kisajtolja. Így jön létre az egyre nagyobb szemcséjű csonthó, a firn, ebből, pedig további tömörödéssel a jég.
Gleccser: A magashegység völgyeit, kitöltő jégtömeget gleccsernek nevezzük.
Jégtakaró: A síkságon terpeszkedő jégmezőt jégtakarónak nevezzük.
Moréna: A gleccser által szállított és felhalmozott törmeléket morénáknak nevezzük.
Hullámzás: Maguk a hullámok tehát nem mozognak, a kiemelkedő hullámhegy besüllyedő hullámvölggyé huppan vissza.
Tengeráramlás: Tengeráramlásnak a tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgását nevezzük.
Tengerjárás = árapály jelenség: A tenger szintje naponta kétszer emelkedik, és kétszer süllyed. Az emelkedést dagálynak, süllyedést apálynak, a szintingadozást, pedig tengerjárásnak vagy árapálynak nevezzük.
Centrifugális erő: A Hold felé néző oldalon a dagályt a Hold közvetlen vonzóereje, az átellenes oldalon, pedig a közös tömegközéppont körüli keringéséből fakadó centrifugális erő kelti.
Karsztosodás: A karsztosodás folyamatában tehát a talajréteg vastagsága, élővilága meghatározó szerepet játszik.
Folyók felszín formálása: A folyók felszíni formálásához tartozik a pusztító munkát, végez, pl. hegységeket koptatja, és a folyó szokót, építő munkát is végezni pl. síkságoknál.
Földrajzi Övezetesség:
Esőerdő: a Föld fajokban leggazdagabb társulása
Vörös föld: terra rossa
Szavanna: A átmeneti öv természetes növénytakarója, a szavanna.
Sivatag. A térítői övben helyezkedik el. Jellemző a sivatagokra a nagy hő ingás ami azt jelenti hogy a nappal nagyon meleg akár 60oC-is lehet éjszaka pedig -5oC is lehet. Friss vizet csak az oázisokban lehet találni.
Tundra: A hideg övezethez tartozik. Természetes növényzete a főként mohákból és zuzmókból áll.
Humusz: tápanyagokban gazdag talaj. A földfelszín legfelső részén található.
Esőirtás: Ez a felelős a Földnek a melegedésért, mert nincs elég erdő, ahhoz hogy tisztítsa a levegőt a káros anyagoktól.
El sivatagosodás: Ha egy adott területen évtizedekig nem esik kellő mennyiségű csapadék akkor azon a terület, elkezdődik az el sivatagosodás.
Általános gazdaságföldrajz
Bruttó hazai termék (GDP)
Bruttó Nemzetközi termék (GNP)
Gazdasági szektorok:
Primer szektor: Mezőgazdaság: élelmiszereket és ipari nyersanyagokat termel. Ide tartozik a növénytermesztés, az állattenyésztés az erdő és a vadgazdálkodás, valamint a halászat is.
Szekunder szektor: Ipar: kitermeli és feldolgozza a nyersanyagokat és a félkész termékeket. Ebbe az ágba soroljuk továbbá a villamos energia előállítását. Minél fejeltebb egy ipar, annál magasabb fokon dolgozza fel a termékeket és építi termékeibe a szaktudást, a hozzáértést.
Tricer szektor: szolgáltatás: az előzőekkel szemben nem termel anyagi javakat. Az egyének és a közösségek szükségleteit biztosítják. Ide tarozik a közlekedés és a szállítás. A kereskedelem és a Vendéglátás. Nem anyagi jellegű szolgáltatáshoz soroljuk a következőket: tanulás, egészségügy, igazgatási, jogi, a szociális a pénzügyi és a kulturális lehetőségek nyújtása.
Kvanter szektor: gazdasági ág vagy más néven tudás ipar ide tartozik a kutatás és fejlesztés.
Piacgazdaság: Azokat a gazdasági rendszereket, amelyek legfőbb intézménye a piac piacgazdaságnak nevezzük.
Tőke: A tőke tág fogalom, hiszen tőkének nevezzünk minden olyan felhalmozott értéket, amely értéktöbblet szerzését teszi lehetővé a tulajdonos számára.
Centrum-periféria: A világgazdaság szerkezetének két ellentétes pólusa.
Globalizáció:Világméretűvé válás.
Vám: Importált árukra kiszabott adó.
Transznacionális vállalatoknak: nevezzük azokat a nemzetközi nagyvállalatokat, amelyek tevékenységük során átlépik az országhatárokat, s így termékeiket sem egy-egy adott országban, hanem a világgazdaság egészében állítják elő, és a világpiacon értékesítik.
Integráció: Az integráció a gazdasági élet sok területén használatos fogalom, jelentése egyesülés, összefonódás.
Inláció: pénz romlás.
Deviza: A nemzetközi pénzforgalom fizetőeszközeinek gyűjtőneve.
Értékpapírok: Ezek olyan speciális okiratok, melyek birtokosai pénzbeli követeléssel léphetnek fel az értékpapír kibocsátójával szemben.
Valuta: Az idegen országok pénz nemeit valutának hívjuk.
Tőzsde: Ezen jegyzik az értékpapírokat és az árukat.
Népsűrűség: Egy adott területen élő lakosság száma.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Geotermikus grádiens: 100m-enként 3 fokot NŐ a hőmérséklet.
kivétel: - geológiailag aktív területek (pl. Budai termális vonal 100m/6-8 fok)
-ősföldek területén (nyugodtabbak, pl. D-Afrika 100m/1fok)
A lényeg, hogy a hőmérséklet nő.
Amúgy köszi, sokat segítettél.
djbalage@citromail.hu
(balázs, 2010.01.01 22:57)Örülök annak , hogy rátaláltam erre az oldalra ! Nagyon jó és igen tanulságos ! GRATULÁLOK!
nemes65@citromail.hu
(Nemes, 2009.05.10 11:18)
Mercall-skálához kiegészítéskép: Okozott károk nagyságának rangsorolása, ezt ne felejtsük el megjegyezni, mert így pontos, én úgy gondolom.
Bocsi.
Tanulságos a honlapod, gratulálok.
János
kriszti.kaszai@hotmail.com
(Kriszti, 2011.05.11 22:52)