Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az életmód változásai a század fordulón

 

Európa népessége az ipari forradalom térnyerésével párhuzamosan gyorsan növekedett. A növekvő népesség városokba és a tengerentúlra vándorolt. A gazdasági fejlődés átalakította a társadalmat. Rohamosan csökkent a mezőgazdasági népesség aránya, ugyanakkor felduzzadt a városlakok száma. Gyors iramba nőtt a munkásság létszáma, ám ennek üteme a század végén lassult. Megfigyelhető viszont a középosztály, az alkalmazotti rétegszámbeli gyarapodása. Az átalakulás egész Európában megindult viszont korántsem egyformán zajlott le. Közép-Európa, mint annyi más területen társadalmi szerkezetében is átmenetet képezett. A két összeolvadásuk sokkal zökkenő mentesebb volt, mint keleten. A korszak sajátos és egyre jellegzetesebb képződménye a nagyváros. A nagyvárosok jellemző lakóhelye a bérház lett. Így egyházon belül is elváltak egymástól az eltérő keresetű csoportok. A különbséget az mutatta, hogy volt-e vezetékes víz-és gáz-szolgáltatás a lakásokban, mekkora volt a belmagassága, hány szoba volt benne stb. A szegényebbek lakásaiban mindez a komfort később és csak részlegesen valósult meg. A századfordulón a tömegek nyomora mást jelentett, mint a század elején, megszűnt az éhezés. A tömegtermelés olcsóbbá tette a ruházkodást. Az egyszerű emberek is gyakrabban cserélték öltözetüket. A sport iránti növekvő igény fokozatosan gyarapította a sportágak számát. A szabadidő, az aktív pihenés már a kontinensen tért hódított a középosztály, az alkalmazottak és a szakmunkások körében. A sport az emberek aktív szabadidős tevékenységévé vált, a tömegek számára szórakozást is jelentett, s rövidesen egész üzletág szakosodott rá. A nők családon belüli alárendeltsége és távolmaradása a közszerepléstől évszázadokon át alapvetően nem változott. Az oktatás tömegessé válása révén a nők is hozzájutottak a korábban elzárt műveltséghez.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.