Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1848-as. Áprilisi törvények

2008.02.05

1848-as. Áprilisi törvények

 

Az államtanács a márciusi napokban kétszer is megkísérelte korlátozni a kicsikart engedményeket. Ám ez saját megrendült helyzete és a pesti nép által támogatott magyar liberálisok ellenállása miatt meghiúsult Egyedülálló módon, törvényes keretek között, az uralkodó által április 11-én szentesített törvényekben született meg a polgári és az alkotmányos Magyarország. Az áprilisi törvények felszámolták a rendi kiváltságokat, állami kárpótlással felszabadították a jobbágyságot. Magyarország felelős kormánya révén alkotmányos monarchiává vált. Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelmű megfogalmazást. Elméletileg az országot a közös uralkodó kötötte össze a birodalom másik felével, de tisztázatlan maradt a hadsereg, a külképviselet, és ezek pénzügyi hátterének kérdései.

 

III. tc. Független felelős minisztérium alakításáról

3.§ Ő Felsége, s az ő távollétében a nádor a királyi helytartó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Budapesten székelő miniszterek egyike aláírja a törvényt.

4.§ A minisztériumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásért felelős.

5.§ Mindazon tárgyakra, melyek a magyar királyi udvar kancelláriának, helytartótanácsának kincstárához tartoztak, vagy tartozniuk kellet, volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai, és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő Felsége a végrehajtó hatalmat ezen túl kizárólag csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni. 

8.§ A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását nemkülönben a katonai hivatalnokra kinevezéseket, szinte úgy Ő Felsége fogja, a 13. § szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett elhatározni.

14. § A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely a Felség személye körül a 13. § ban említett ügyekre ügyelned, következő osztályai lesznek a, Belügyek, b, Országos pénzügy, c, Közmunka és közlekedéséi eszközök és hajózás, d, Földművelés, ipar és kereskedés, e, Vallás és közoktatás, f, igazságszolgáltatás és kegyelem, g, Honvédelmi osztály.  

 

IV. tc. Az országgyűlés évenkénti üléséről

Az országgyűlés jövendőben évenként, és pedig Pesten tartandván üléseit, az évenkénti ülésre az ország Rendjeit Ő Felsége minden évben, s amennyiben a körülménye engedik a téli hónapokra, hívja össze.

5 § Ő Felségének joga van az összejött ülést meghosszabbítani s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év előtt is felosztani, és ekkor új képviselőválasztást rendelni de ez utóbbi esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképp rendelkezik, hogy ez az előbbinek felszámolásától számítandó három hónap alatt összeüljön.

6.§ Az évi ülés utolsó üléséről számadásnak, és következő évi költségvetésnek a minisztérium által leendő előterjesztése, s az iratok határozatának meghozatala előbb be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszolhat.

 

V. tc. Az országgyűlés követeknek népképviselet alapján választásáról.

I.§ Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddigi gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hívatásának nem érvezhetvén, mindazok, kik a megyében és szabadkerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagytak.

2. § Az országnak s részének mindazon bennszülöttet, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkolás, gyújtogatás miatt fenyítések alatt nem lévő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbségékül, választók 

a)          Kik szabad királyi városokban, vagy rendezet tanáccsal ellátott közösségekben 3000 ezüst Ft értékű házat vagy földet, egyéb közösségekben, pedig eddig úrbéri értelembe vett I/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.

b)         Kik, mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepeken vannak, ha tulajdon műhellyel, vagy kerekedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c)          Kik habár a fenti osztályokban nem esnek, saját földbirtokokból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.

d)         Jövedelmekre tekintett nélkül a doktorok, a sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, és iskolatanítók, azon választókerületben, melyben állandó lakásuk van.

e)          Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak.

3.§ Választható mindaz ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, a megfelelő.

 

VII. tc. Magyarország és Erdély egysítéséről

A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesülést, nemzetegység és jogazonosság tökéletes jogalapon követelvén, a két testvérhon érdekeinek a közelebb tartandó országgyűlésen a képviseltetést, pedig a jelen kor eseményeit sürgetőlég létrehozni.

5.§ Magyar és Erdély mindazon külön törvényeit és szabadságait, melyek amellett hogy a tejes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságának és jogegyenlőséget kész elfogadni és azt fenntartani.

 

VIII. tc. A közteherviselésről

Magyarság s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterhet egyenlően és arányosan viseljen.

 

IX: tc. Az űrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az űrbér és azt pótló szerződések alapján eddigi gyakorlatban volt szolgáltatások (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszűnnek. 1.§ A törvényhozás a magán földesuraknak kármentesítését a nemzeti közbecsület védő pajzsa alá helyezi.

2.§ Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kármentesítése iránt, hogy az eddig úrbéri tartozásokkal felérő tőke érték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi. Országgyűlésnek  

Források: Száray Miklós: Történelem III., Műszaki kiadó, Budapest 2002, 2005 151-155.