Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A demokrácia kialakulása Athénban

2008.03.05

A demokrácia kialakulása Athénban

 

 

A démosz politikai jogaiért indított küzdelem tehát elsősorban a vagyonosabb rétegek között zajlott, s többféle képen játszódottKép le az egyes poliszok, de fő vonások azonosak voltak. Kr. e. 621-ben Drákon (magyarul sárkány) csillapítani igyekezett a belső feszültséget, s írásba foglalta a törvényeket. Ezzel gátat szabott a szokásjog önkényes értékelésének.  Szolón teljesítette a szegénység legfontosabb követelését; eltörölte az adósrabszolgaságot, és elengedte az adósságokat. A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is. A lakosságokat vagyoni helyzet alapján osztotta csoportokba, s ez határozta meg politikai jogaikat és az általuk betölthető hivatalokat. Szolón evvel megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját. Athén türannosza Peiszisztratosz (Kr. e. 560-527) lett. A türannoszok hatalmuk biztosítása érdekében a démosz támogatták az arisztokráciával szemben. A gazdaság fejlődése melyet türannoszok is elősegítettek olyan mértékben erősítette meg a démoszt, hogy számára szükségtelen, sőt akadályozó tényezővé váltak a türannoszok. Kleiszthenész kezébe adták a változás jogát az athéniak. Az új berendezkedés alapja a területi felosztás volt. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett. A katonai vezetők (sztratégoszok) az athéni állam tényleges vezetői voltak.

Az athéni demokrácia fénykora Az athéni demokrácia gazdasági alapját, a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe véve az árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az igazságszolgáltatás a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait a 30 éven felüli athéni polgárok közül sorsolták. Megbízatásuk egy napra szólt, napidíjat kaptak. 6000-en voltak, a vádat, pedig mindenki saját maga képviselte. Választás útján töltötték be a tíz sztratégosz /hadvezér/ tisztét. Ezt a tisztséget egy évnél tovább is lehetett viselni, és nem járt évenkénti számadási kötelezettséggel. A sztategoszok mellett még fontos szerepet kaptak a pénzügyeket, vezető tisztviselők, ők is 10-en voltak. Államfő nem volt az athéni demokráciában. osztrakizmosz, cserépszavazás: felírták a nem kívánatos politikus nevét a cserépre, majd aki a legtöbb szavazatot kapta, az nem járt jól. (száműzték). A demokrácia során több rabszolgasági szintet különböztetünk meg: először a háztartási rabszolgák voltak a háznál (1-2), ők még csak a ház körüli teendőket végezték. Majd a klasszikus rabszolgák is megjelentek, egy háznál 10-15 volt belőlük, ők műveltek voltak, becsületremélők. A harmadik szint, pedig a nagyüzemi rabszolgaság, egy birtokon, vagy bányánál, stb. több száz rabszolga dolgozott. Valamint beszélhetünk adósrabszolgákról, ők átmenetileg voltak rabszolgák, amíg ledolgozták adósságukat. Periklész (az első sztratégosz) irányító szerepét kvalitásainak köszönhette, kitűnő hadvezér, szónok, politikus volt. 15 évig volt sztratégosz. Periklész szociális rendszabályokkal gondoskodott arról, hogy jogaikat a legszegényebb polgárok is gyakorolhassák:

  • Napdíjak: pénz a közszolgálatokért, támogatás a színház látogatásáért

  • Pénzügyi kötelezettségek (letürgia): a gazdagok pénzszolgáltatása állami ügyekbe

Ezek az intézkedések lehetővé tették egy egyensúlyi állapot kialakulását a gazdagok és szegények között. De a demokratikus jogok csak az athéni felnőtt férfiakat illették, a rabszolgákat, ill. nőket nem. Ekkoriban volt az athéni demokrácia fénykora, hisz megadta a szabad és dolgozó emberek önigazgatását. Az árutermelés megalapozta a jólétet, azonban ebben nem mindenkinek volt része. Hogy fejlődhessenek terjeszkedni kellett, ezt leginkább az iparosok és kereskedik, szorgalmazták. Athén a déloszi szövetséget a perzsa háborúk után is fenntartotta, és helyzetét minél inkább biztosítani akarta. A szövetséges államokban mindenhol a démoszt igyekezett hatalomra juttatni. A szövetség Athént Spártával szemben katonailag és politikailag is erősítette. A szövetség fenntartása fontos volt gazdaságilag is. Idővel mind a belpolitikában, mind a külpolitikában ellentétek keletkeztek, amik még egyensúlyban voltak. Az athéni demokrácia az egész ókor leghaladóbb társadalmi és politikai formája volt. A teljes jogú athéni polgár számára teljes demokráciát biztosított. Más felől azonban csak a szabad polgárok számára volt teljes demokrácia, a többiek /metoikoszok, nők, rabszolgák/ ki voltak zárva a polgárjogokból. Gazdasági egyenlőséget természetesen még a polgárok számára sem tudott nyújtani. Egyre növekvő mértékben vette igénybe a rabszolgák munkáját, virágzásához, pedig szükséges volt a szövetségesek kizsákmányolása és a terjeszkedés. Athén katonailag és politikailag is megerősítette magát az arisztokratikus Spártával szemben, ezt Spárta megérezte, és háborút kezdeményezett. A peloponnészoszi háború (431-404) Athén vereségével végződött. Itt nem csak Athén és Spárta, hanem az összes görög állam részt vett. A háború tönkretette a paraszti kisbirtokokat, a városi kis műhelyek nagy részét, a poliszrendszer válságba jutott. Elkezdtek polarizálódni a poliszok, egyesek meggazdagodtak, mások szegényedtek, nőtt a rabszolgák száma, mivel ők nem voltak érdekelve a termelésben, csökkent a munka hatásfoka. Ellentétek keletkeztek a poliszok között, megindult a versenyfutás a piacokért. A poliszállam tehát válságba jutott, ami már visszafordíthatatlan. Egy új nagyobb egységre volt szükség, amely összefogja a poliszokat, és képes új piacokat szerezni. Ezt a nagyobb egységet Makedóniak, teremti meg.


 

Forrás: Száray Miklós: Történelem I, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hhj

(fhhg, 2008.09.07 20:01)

hjhnnngjhgjjhg