Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az első ipari forradalom

2008.02.05

 

Az ipari forradalom

 

A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a gyors olcsó és nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialítása. Éppen ezért az új találmányt, a gőzgépet miután forgómozgásra is alkalmassá tették elsőként a hajózásban, alkalmazták.(Fluto, 1807). Rövidesen megindult a bányákban alkalmazott sínhálózat mintájára a gőz hasznosítása a szárazföldön is. 1825-ben a Stockton és Darlington között kiépített pályán George Stephenson Rocket nevű gőzmozdonya népes közönség előtt bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. Angliában hatalmas lendületet vett a vasútépítés, de rövidesen a kontinensen is tért hódított.

 

 

maxresdefault.jpg

 

A vasút megjelenésének jelentősége óriási gyorsabbá vált a közlekedés; és nagyobb tömegű árút lehetett szárazföldön szállítani. Új területek kapcsolódtak be a gazdasági vérkeringésbe, új piacok nyíltak, és nyersanyagforrásokat tártak fel, s nem utolsósorban hatalmas lökést adott a vas és gépipar fejlődésének. A gyors ütemű vasútépítés rendkívüli mértékben megnövelte a szén és a vas iránti igényt. A mozdonyok és a sínek nagyipari előállítása, a textilipari és a mezőgazdasági gépgyártás a szerszámipart is forradalmasította. A fejlődés kikényszeríthette a szabványosítást. Angliai népesség a XVIII századtól ugrásszerűen emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedése, majd a higiéniai viszonyok javulása, végül az orvostudomány fejlődése és a védőoltások megjelenése együttesen eredményezték ezt a látványos változást. Az Angliában lejátszódó folyamat a kontinensen is bekövetkezet, és fáziskéséssel ugyan, de folyamatosan az ipari forradalomhoz hasonlóan terjedt kelet felé. A népesség gyors növekedése együtt járt a mezőgazdaság átalakulásával. A két folyamat hatására óriási népmozgások (migráció) indult meg. A növekvő és a mezőgazdaságban feleslegessé váló népesség előtt két út kínálkozott megélhetésének biztosítására: a kivándorlás és a fejlődő városokba való letelepedés.

 

negy-ipari-forradalom.jpg

Az iparvidékeken új városok jöttek létre, s a régi népessége többszőrösödött meg. Új jelenség volt a nagyszámú népesség együttélése. A városiasodással új probléma jelentkeztek, amelyeket meg kellett oldani: az ivóvízellátás, a csatornázás, a közlekedés a szemétszállítás, a kórházak stb. A városok szerkezete is átalakult. Különálló negyedek jöttek létre igazgatási, pénzügyi, kereskedelmi, lakó és ipari övezetek. Ezeket a változásokat a társadalom egyes rétegei nem egyformán élték meg. A születési és a pénzarisztokrácia élni tudott a lehetőségek bővülésével. Az ipari forradalom következtében meg nőt a középréteg létszáma, s az újítások fokozatosan javították az életkörülményeiket. Az alsóbb néprétegek helyzete sokkal rosszabb volt. A parasztok sorra hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel, s a megélhetésért faluról városba kellett költözniük. A vállakózóknak hogy versenybe tudjanak maradni mindenáron növelniük kellett vállalkozásuk jövedelmezhetőségét.                                         

 Forrás: Száray Miklós: Történelem III., Műszaki könyvkiadó, Budapest 2002, 2005 88-92.