Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kossuth Programja

2008.02.05

Kossuth Programja

 

kossuth_lajos_szinezett_litografia_1848_prinzhofer.jpg

Kossuth az országgyűlés feloszlása után tovább munkálkodott az ország egységes követelményének kialakításán: város megyei élet bemutató Törvényhatósági Tudósítások írásba kezdett. A kormányzat azonban hamarosan lecsapott, s Kossuthot letartóztatták. Az uralkodó helyett gyakorlatilag Meternich irányította a birodalmat, aki a liberális eszmékkel egyedül a régi rendszer konzerválásának politikáját tudta szembeállítani. Kossuth mellett perbe fogták az országgyűlési ifjak vezetőit, így Lovassy Lászlót is.

 

A megyék tiltakoztak a törvénytelen letartoztatások ellen, de Lovassyt tíz, Kossuthot négy év börtönre ítélték, s elmarasztalták Wesselényit az ellen már évek óta felségsértési perben. A kormányzat a törvénytelen ítéletekkel a reformerők mellett a rendi jogok védelmezőivel is szembekerült. Így a megyék, majd az 1839-40-es országgyűlés követeinek a kormányzatot meghátrálásra késztette: a foglyokat szabadon bocsátották. A börtönéből szabadult Kossuthnak a pesti lapkiadó, Landerer Lajos felajánlotta a Pesti Hírlap szerkesztői állását (1841. Január). A lépés mögött az a kormányzati szándék húzódott, hogy a titkosrendőrséggel kapcsolatban álló kiadó révén jobban kezében tudják tartani a veszélyesnek ítélt Kossuthot. Kossuth a Pesti Hírlapot közkedvelt lappá tette. Kossuth a Kölcsey és a Wesselényi által meghatározott úton, alapgondolata így az érdekegyesítés, a jogkiterjesztés, a rendi alkotmány liberális értelmű kiterjesztése volt.

A Pesti Hírlap érzelmekre ható, radikális hangja kiváltotta Széchényi ellenérzéseit. Kossuth a lap hasábjain szinte minden kérdésben támadta az egyre mérsékeltebbé váló Széchényit. Széchényi megkísérelte a mérsékeltebb liberálisok (Batthyány Lajos, Deák Ferenc,) bevonásával egy középpártot létrehozni. Próbálkozása kudarcot vallott, mert jelöltjei kitartottak a liberális csoportok egysége mellett. Széchényi ezért nyíltan Kossuth ellen fordult. (Kelet népe, 1841 nyara) Véleménye szerint Kossuth a békés reformokat veszélyezteti radikális politikájával, ami vagy a kormányzat ellenállását válthatja ki, vagy forradalmat idézhet elő. A liberális közvélemény a gyorsabb ütemű átalakítását pártolta, ezért Kossuth gondolatait fogadta el. Széchényi politikailag elszigetelődött. Így a liberális nemesség két jelentősebb szárnya, a Deák Ferenc és Batthyány Lajos vezette mérsékeltebb és a Kossuth által irányított radikálisabb irányzat között nem jött létre szakadás.

Forrás: Száray Miklós: Történelem III.,Műszaki könyvkiadó, Budapest 2002, 2005, 125-126.