Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudományos, Technikai felfedezések, újítások és következményeik  

2015.06.30

Tudományos, Technikai felfedezések, újítások és következményeik  

 

XIX. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak Amerikában. A század közepétől a fejlődés még gyorsabb mértékben haladt. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak is szokták nevezni. Az ipar további fejlődését már nem ügyes mesteremberek újításai, hanem a műszaki tudományok fejlődése, a tudomány új eredményei tették lehetővé.

A fejlesztések és az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek, ami csak tetemes tőkével lehetett finanszírozni. A korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelyek nem csupán egy-egy nemzetállam keretein belül, hanem, egész térségekbe fektetek be. Az új ipari fellendülés alapvető energia forrása még mindig a szén volt, s jellemző alapanyaga a vas és egyre inkább az acél. Az acélipar fejlődését az előző korszak lezárását, s egyben az új időszak nyitányát is jelentő újítások jellemezték ezt az időszakot. Az első ipari forradalom alapvető erőgépe, a gőzgép a XIX. század második felében tovább fejlődött.

XIX. Század második felében a korábbi tudományos felfedezésekre építve megkezdődött az elektromos áram ipari felhasználása. A villamosság elsőként a világítást forradalmasította A villanymotor számos, előnyel, rendelkezik a gőzgéppel szemben szakaszosan, lehet működtetni, kisebb gépekbe (fúró, csiszoló stb.) is beépíthető, így alkalmazása újabb területeken váltotta fel az emberi erőt. Szállítása vezetéken történt, ami számos területen tette lehetővé az elektromos árammal működtettet gépek alkalmazását, ugyanakkor olcsó is volt. A század végére az elektromos áram terjedésének nagy lökést adott a vízerőművek építése. Az elektromosság elsőként a világítást forradalmasította, de az elektromosság tette lehetővé a hírközlés gyors ütemű fejlődését is, ami serkentője volt a világgazdaság kialakulásának.

951.jpg

Az új megoldások keresése a XIX. század végén a robbanómotor megalkotásához vezetett. A robbanómotorok elsőként a közlekedésben, az autó révén nyert tért. Az egyes típusok gyors ütemben tökéletesetek, s Amerikában a Ford cég megvalósította a tömegtermelés új, hatékonyabb formáját, a szalag rendszert. A könnyű robbanómotor tette lehetővé az ember számára a repülést. A levegő meghódítása két úton indult el, léghajóval és repülőgéppel. Végül a mozgékonyabb és biztonságosabb, bár a korszakban teher- és személyszállításra alkalmatlan repülő nyert teret. A robbanómotorok üzemanyag szükséglete hívta életre a kőolajbányászatot. Jelentős tőkével indult meg az olaj kutatása és feltárása. A kőolaj feldolgozása új iparágat teremtett: a petrokémiát melynek legfőbb terméke a benzin és a gázolaj volt. A technikai forradalom mezőgazdaságot nem hagyta érintetlenül. A robbanómotor elterjedése révén megjelent a földeken a nagy teljesítményre képes erőgép a traktor. Az új erőgépekkel a legnehezebb mezőgazdasági munkákat is szántás, vetés, aratás, gépiesíteni lehetett.     

A vegyipar a műtrágya alkalmazását, biológia fejlődése a fajták nemesítését tette lehetővé. A termésátlagok tovább nőttek, a fejlett országokban a mezőgazdasági népességszáma nagyságrenddel csökkent. Az ipar vívmányait természetesen a hadipar is hasznosította

alfred_nobel3.jpgAlfréd Nobel svéd fizikus a dinamit felfedezésével biztonságosabbá s egyben széles körben alkalmazhatóvá tette a négyhatású robbanóanyagot, a nitroglicerin. Az acélipar és a gépipar újításai, az ismétlő és sorozatvető fegyverek elterjedése jelentősen megnövelte a tűzerőt. A második ipari forradalom idején óriási beruházásokra került sor, ami az egyes tőkésvállalatok, dinamit.jpgcsoportok együttműködéséhez, az ipari és a banktőke összeolvadásához, vagyis a finánctőke kialakulásához vezetett. A tőkéscsoportok között kialakult kapcsolatokat összefoglalóan monopóliumnak nevezzük. A tőkekivitel nagyban hozzájárult az ipari forradalom elterjedéséhez, a fejletlenebb régiók felzárkózódásához.


 

Forrás: Száray Miklós: Történelem III. Műszaki Tankönyv Kiadó, Budapest 2005 217-220.